A KARATE T�RT�NETE

Egy indiai sz�rmaz�s� buddhista pap, BODHIDHARMA idõsz�m�t�sunk ut�n 500 k�rûl �rkezett K�n�ba, hogy a buddhizmust terjessze. Az �szaki Hennan tartom�nyba, a SHAOLIN templomba ment tan�tani. Mivel a helyes gondolkoz�shoz, a szellem kitisztul�s�hoz elengedhetetlen a megfelelõen edzett test, ez�rt az Indi�b�l mag�val hozott j�gagyakorlatokat �s a medit�ci�s gyakorlatokat �tv�zte.
�gy egy olyan rendszert hozott l�tre, melynek seg�ts�g�vel a szerzetesek edzett� v�ltak. Ezzel megteremtette a SHAOLIN KUNG-FU alapjait.
Az idõk folyam�n a szerzetesek erre a rendszerre r��p�tett�k a vad�llatok harci technik�it, mozg�skult�r�j�t ( a daru�t, kigy��t, tigris�t, majom�t). A testen �letfontoss�g� pontokat fedeztek fel, melyet a kung-fu technik�k gyakorl�sakor �s a gy�gy�szatban is felhaszn�ltak.
K�sõbb ez a harci mûv�szet tov�bbterjedt Mongoli�ba, Kore�ba, Okinaw�ra.
Az 1900-as �vekig Okinaw�n titokban gyakorolt�k ezeket a harci technik�kat, ekkor m�g a neve OKINAWA-TE volt. 1901-ben t�bb mester is nyilv�noss�gra hozta k�zdõmûv�szet�t �s iskol�t nyitott Jap�nban, ahol r�vid idõ alatt KARATE n�ven terjedt el.

A GOJU-RYU KARATE T�RT�NETE �S FEJL�D�SE

Miyagi Chojun sensei 1888. �prilis 25-�n sz�letett Naha-ban. Miyagi sensei csal�dja a nemesi oszt�lyhoz tartozott. A Miyagi csal�d orvoss�gok behozatal�val foglalkozott K�n�b�l (k�t kereskedõhaj�juk volt) ell�tva mind a korm�nyt, mind az egy�ni kereskedõket. A csal�d egyike volt a leggazdagabbaknak Naha-ban. Miyagi sensei apj�t Miyagi Chosho-nak h�vt�k. Õ volt a Miyagi csal�dban a harmadik fi�. Amikor Miyagi Chojun sensei 5 �ves lett, a csal�d �r�k�se meghalt. �gy Miyagi Chojun sensei-t �r�kbe fogadta a csal�d �r�k�sk�nt, �gy lett õ elsõ fia az apj�nak.
Mikor Miyagi sensei 11 �ves volt, az anyja elvitte egy karate mesterhez, akit Aragaki Ryuko-nak h�vtak. (Aragaki Ryuko sensei a nagyapja Aragaki Shuichi-nek, aki ma az International Okinawa Goju Ryu Karate-do Federation tan�csad�ja). A Meiji restaur�ci� �s a k�nai-jap�n h�bor� alatt �t�lt neh�z �s viharos �vek meggyõzt�k Miyagi sensei anyj�t arr�l, hogy egy f�rfinek szellemileg �s fizikailag egyar�nt erõsnek kell lennie az�rt, hogy szemben�zzen a vil�ggal, mint a csal�d feje. Aragaki Ryuko sensei dojo-j�ban, Miyagi sensei fõk�nt Makiwara-t, chishi-t �s nigira-game-t haszn�lt edz�s k�zben, melyek az izmok erõs�t�s�re �s fejleszt�s�re szolg�ltak. Aragaki sensei bemutatta fiatal tan�tv�ny�t, Miyagi sensei-t, bar�tj�nak, Higaonna Kanryo sensei-nek, mikor Miyagi sensei 14 �ves volt.
Mivel h�rneve elterjedt Naha-ban, sokan j�ttek Higaonna sensei-hez azt rem�lve, hogy tan�tv�ny�v� v�lnak. De Higaonna sensei senkit nem tartott meg tan�tv�nyk�nt, hacsak nem �gy gondolta, hogy az egy�nnek olyan szem�lyis�ge van, mely k�pes a karate komoly tanul�sa �ltal megk�vetelt fegyelemre. Miut�n valakit elfogadott tan�tv�nyak�nt, Higaonna sensei tanulm�nyozta viselked�s�t, m�g meg nem gyõzõd�tt arr�l, hogy a tan�tv�ny komolyan gondolta a karate tanul�s�t. A fiatal Miyagi sensei minden feladat�t- h�ztakar�t�s, kertgyoml�l�s, fav�g�s �s vizesv�dr�k hord�sa - nagy lelkesed�ssel v�gezte. Mikor fiatal volt, Miyagi sensei gyakran seg�tett a h�zimunk�ban. Higaonna sensei v�g�l elfogadta Miyagi sensei-t szem�lyes tan�tv�nyak�nt �s elkezdte tan�tani õt mûv�szet�re, a Naha-te-re. Ebben az idõben Miyagi sensei m�g nem volt biztos benne, hogy eg�sz �let�ben szeretn� folytatni a karate gyakorl�s�t, de m�r minden m�sn�l jobban szerette a karat�t.

Miyagi Chojun mester edz�se

Higaonna Kanryo sensei a tan�tv�nyait olyan kem�nyen �s szigor�an edzette, hogy m�g Miyagi Chojun sensei is t�bbsz�r gondolt az edz�s abbahagy�s�ra. De mikorra Miyagi sensei elkezdte a k�z�piskol�t, r�j�tt, hogy sokkal jobban sz�ks�ge van a karate mûv�szet�re, mint valaha.
Miyagi sensei-nek az edz�s nem korl�toz�dott a dojo-ra. Minden nap futott az iskol�ba �s onnan vissza, hogy erõs�tse l�bait. N�ha Miyagi sensei lement a kik�tõbe edzeni. Ott selyem�v�nek (obi) egyik v�g�t egy sz�lf�hoz, m�sik v�g�t a nyak�hoz k�t�zte. Ekkor, �l1� poz�ci�ban hajolgatott elõre �s vissza a sz�lf�t haszn�lva s�lyk�nt, �gy edzette cs�põj�t, derek�t �s l�bait. A tengerparton Miyagi sensei k�vek emelget�s�vel gyakorlatozott - n�melyik�k majdnem 100 kg volt - hogy erõs�tse mark�t, kezeit �s cs�põj�t. Ha egy kõ t�l neh�z volt, akkor mindennap visszat�rt ugyanahhoz a kõh�z, m�g v�g�l sikeresen felemelte.
Miyagi sensei mindezeket �n�ll�an csin�lta, iskola ut�n, mielõtt este Higaonna sensei dojo-j�ba ment. Az extra gyakorlatok ellen�re, melyeket Miyagi sensei v�gzett, m�g mindig �gy tal�lta, hogy Higaonna sensei edz�sei szigor�ak �s rendk�v�li m�don ig�nybe veszik. A Sanchin kata gyakorl�sa k�zben az izmok Higaonna sensei �ltal elv�rt m�rt�kû fesz�t�se olyan neh�z volt, hogy Miyagi sensei n�ha el�jult a gyakor1at k�zben. Miut�n esti munk�ja v�get �rt, Miyagi sensei olyan kimer�lt volt, hogy alig tal�lta meg az utat hazafel�. Rendk�v�li m�don kif�radva, l�bait egym�s ut�n k�zzel emelte fel, hogy fel tudjon menni a l�pcsõn a szob�j�ba. N�ha nem volt ereje, hogy felmenjen a l�pcsõn �s az elõszob�ban aludt reggelig.
Annak ellen�re, hogy az edz�s durva volt, Miyagi sensei nagym�rt�kû szenved�lyt �s lelkesed�st t�pl�lt a karate ir�nt. Erõs akarat� f�rfi volt. Az iskol�ban Miyagi sensei j� tanul� volt. Higaonna sensei tanulm�nyozta Miyagi sensei jellem�t �s meg volt gyõzõdve arr�l, hogy Miyagi sensei az ember, akinek �tadhatja Ryu Ryuko mestertõl tanult mûv�szet�t.
Higaonna sensei k�l�nleges utas�t�sokat adott Miyagi sensei-nek a kata gyakor1�s�ban. Higaonna sensei �sMiyagi sensei, mint mester �s tan�tv�nya, egy�tt szentelt�k �let�ket a Naha-te tanul�s�nak, gyakor1�s�nak �s t�k�letes�t�s�nek.
Miyagi sensei k�r�lbel�l 13 �vet edzett Higaonna sensei-el. Ez nagyj�b�l azonos idõtartam volt, mint amelyet Higaonna sensei t�lt�tt mester�vel, Ryu Ryuko-val, K�n�ban. Higaonna Kanryo sensei 1916 okt�ber�ben halt mg, 63 �ves kor�ban.
Abban az �vben, mikor Higaonna sensei meghalt, Miyagi sensei elutazott K�n�ba. Foochow v�ros�ban, Fukien tartom�nyban, Miyagi sensei megpr�b�lta megtal�lni azt a helyet, ahol Ryu Ryuko mesternek volt a dojo-ja �s ahol Higaonna sensei 13 �ven kereszt�l edzett. V�g�l Miyagi sensei megtal�lta a telket, ahol a dojo volt egyszer, �s ahol Higaonna sensei �lt r�gen. Mind�ssze a k�lsõ fal maradt meg, a dojo vagy Ryu Ryuko mester h�z�nak b�rmely nyoma n�lk�l. Miyagi sensei v�letlen�l tal�lkozott egy �regemberrel, aki Ryu Ryuko mester tan�tv�nya volt. Az �regember elmondta, hogy a forradalmi harcok alatt a legt�bb harcmûv�sz elmenek�lt Szingap�rba vagy Malajzi�ba, hogy megszabaduljanak az �ld�z�stõl. M�g a forradalmi harcok v�get �rte ut�n sem t�rtek vissza, vagy ha visszat�rtek, akkor titokban folytatt�k tev�kenys�g�ket. Miyagi sensei tartott egy bemutat�t k�pess�geirõl, amely nagy hat�ssal volt az �regemberre.

Miut�n Miyagi sensei visszat�rt K�n�b�l, idej�t a “Rokkishu” kata tanulm�nyoz�s�val t�lt�tte. Miyagi sensei ezen a kat�n alapulva alkotta meg az eredeti nyitott kezes kat�t, a "Tensho"-t. A Tensho kata jellemzõi a l�gy �s egyenletes mozdulatok, a Sanchin kata kem�ny mozdulataival szemben. A mozdulatok lenyûg�zõk. Noha Miyagi sensei k�sõbb fejlesztett ki k�t m�sik kat�t, a “Gekisai Dai’ichi”-t �s a "Gekisai Dai'ni"-t, a Tensho kat�t tartjuk igazi mestermûv�nek.
Higaonna Kanryo sensei hal�la ut�n Miyagi sensei a term�szethez �s term�szetes k�rnyezet�hez fordult alkot� �szt�nz�s�rt. A term�szettel szoros kapcsolatban kezdte edzeni mag�t.
Miyagi sensei a tengerparton gyakorolta a "kiai"-t. "Kiai"-ja olyan erõs �s �l�nk volt, hogy a hull�mok morajl�sa felett is hallhat� volt. Miyagi sensei szemmozdulat gyakorlatokat is v�gzett. Elõsz�r lefel� n�zett a homokra a l�bai k�r�l, majd hirtelen feln�zett a tenger felsz�n�re. Ekkor feln�zett a horizontra, ahol az �g �s a tenger tal�lkozott. Ezut�n len�zett a tenger felsz�n�re, majd vissza a homokra a l�bai k�r�l. Miyagi sensei ezen mozdulatokat pislog�s n�lk�l v�gezte.
Miyagi sensei a Sanchin kata-t n�ha a tengerben, nyakig �rõ v�zben, n�ha egy hegy tetej�n gyakorolta. Egyszer Kyoto-ban, Miyagi sensei a Sanchin kata-t h�rom napon kereszt�l a h�ban gyakorolta. Mindig megpr�b�lta megtanulni �s gyakorolni a karate minden aspektus�t a term�szettel szoros kapcsolatban.
Ugyanekkor, Miyagi sensei megpr�b�lt felhaszn�lni minden alkalmat mindennapi �let�ben �s k�rnyezet�ben az edz�sre. P�ld�ul, mikor �thaladt k�t kõfal k�z�tt (k�t m�ter t�vols�gra voltak egym�st�l), cikkcakkban szaladt a k�t fal k�z�tt, neki�tk�zve test�vel a falaknak. N�ha ledobta mag�t a kõj�rd�ra, gurult n�h�nyat, majd talpra �llt.
Amikor �p�letben tart�zkodott, soha nem �lt h�ttal ablaknak vagy ajt�nak. Mikor lefek�dt aludni, gondosan v�lasztotta ki alv�si poz�ci�j�t, gondos megfontol�ssal fej�nek �s sz�v�nek hely�re. Am�g reggel megmosta az arc�t, vagy am�g s�t�lt, vagy am�g kinyitotta �s becsukta az ablakot, mindig tanulm�nyozta, hogyan tudna v�dekezni e tev�kenys�gek k�zben.
Ny�ri idõben, lefekv�s elõtt, Miyagi sensei gyakorolta a "tsuki"-t (�t�s) a kendersz�lakb�l k�sz�lt moszkit�h�l�val szemben, amely igen l�gy volt. A tsuki gyakorl�sa ut�n a gyertya l�ngj�t "seiken"-el (�k�l) oltotta ki. Ezut�n lefek�dt aludni a moszkit�h�l� al�. N�ha nem volt k�pes elaludni, mivel izmai merevek voltak �s f�jtak a napi edz�stõl.
Miyagi sensei megpr�b�lta megtanulni az edz�s m�dszereket, melyek ler�vid�tik azt az idõt, mely sz�ks�ges az �zenetek eljuttat�s�hoz a szemekbõl az agyba, valamint az izmok megfelelõ v�lasz�hoz. Szint�n tanulm�nyozta, hogyan lehet fejleszteni az �t �rz�ket, valamint olyan dolgokat, mint a h�t�n�l l�võ ellenf�l �szlel�se a bõr�n �s a fejlesztett illat�rz�kel�sen kereszt�l. Miyagi sensei-nek volt n�h�ny �rdekes tapasztalata, am�g el volt mer�lve a kata tanul�s�ban �s gyakorl�s�ban. Az �vek alatt, egyik �jjel egy f�rfi jelent meg �lm�ban �s a kata-r�l besz�lt, pontos �s r�szletes utas�t�sokat adott, le�rva a kata l�nyeg�t. Az �lom ut�n, az �jszaka k�zep�n Miyagi sensei kiugrott az �gyb�l �s kiment a dojo-ba, hogy k�vesse a kapott utas�t�sokat. Ez a fajta tapasztal�s t�bbsz�r is megt�rt�nt vele. A fentiekben le�rtunk n�h�ny p�ld�t Miyagi sensei napi edz�s�bõl. Miyagi Chojun sensei eg�sz idõ alatt a mûv�szet�rõl gondolkodott, sz� szerint napi 24 �r�t szentelve a karate mûv�szet�nek.

1921-ben az akkori tr�n�r�k�s, Hirohito (Jap�n k�sõbbi cs�sz�ra) grandi�zus eur�pai k�r�tja sor�n megsz�llt az okinawai Nagagusuku Bay-ben. Egy hatalmas cerem�ni�t tartottak Okinawa-ban a tr�n�r�k�s tisztelet�re. A cerem�ni�n a Naha-te �s a Shuri-te iskol�inak legjobb harcmûv�szei tartottak bemutat�t a tr�n�r�k�s elõtt. Miyagi sensei a Naha-te mûv�szet�t mutatta be. A tr�n�r�k�sre nagy hat�ssal voltak a bemutat�k �s az, hogy a harcmûv�szek ilyen magasan k�pzettek egy ilyen kis szigeten, mint Okinawa. 1925-ben, a 37 �ves Miyagi sensei ism�t bemutat�t tartott a Naha-te mûv�szet�bõl Chichibu tr�n�r�k�s elõtt. Miyagi sensei m�r ekkort�jt elõre l�tta a karate fejlõd�s�t Jap�nban �s a vil�gon. �gy gondolta, hogy fontos szervezni �s egys�ges�teni az okinawai karate vil�g�t azzal a c�llal, hogy bemutass�k az okinawai karat�t, mint kultur�lis kincset, �s mint az okinawai emberek �r�ks�g�t, melyet a k�vetkezõ gener�ci�k �r�k�lni fognak. Ezeket a gondolatokat figyelembe v�ve, Miyagi sensei l�tes�tett egy Karate Research Club nevû klubot a Naha-shi-beli Wakaso-cho-ban, 1926-ban. A klubot Miyagi Chojun sensei, Hanashiro Chomo sensei (a Shuri-te mestere), Motobu Choju sensei �s Mabuni Kenwa sensei (a Shito Ryu alap�t�ja) alap�totta. A felsorolt n�gy ok1at� v�ltakozva tan�totta a tanul�kat. Az edz�s bemeleg�tõ gyakorlatokkal kezdõd�tt, majd kieg�sz�tõ gyakorlatok k�vetkeztek. A bemeleg�tõ �s a kieg�sz�tõ gyakorlatok seg�tettek a tanul�knak fizikai erej�k �s �ll�k�pess�g�k fejleszt�s�ben. Ezen gyakorlatok ut�n a tanul�k a Sanchin kat�t gyakorolt�k �jra meg �jra, nap, mint nap. A Sanchin kata naponk�nt ism�telt gyakorl�sa nemcsak a tanul�k fizikai, hanem szellemi �s lelki erej�nek fejleszt�s�ben is seg�tett. Az ism�telt gyakorl�son kereszt�l ezek a tanul�k fokozatosan mester�v� v�ltak a karate tudom�ny�nak �s m�dszereinek.
Az 1930-as �vekben Miyagi sensei nagyon akt�v volt a karate-do fejleszt�s�ben �s terjeszt�s�ben Jap�nban �s vil�gszerte.1934-ben Miyagi sensei a Butoku-kai Sz�vets�g (Butoku-kai Association) okinawai �gazat�nak �lland� bizotts�g�nak eln�ke lett.
1934 �prilis�ban egy hawaii �js�gc�g megh�vta Miyagi sensei-t, hogy mutassa be �s n�pszerûs�tse a karat�t. 10 h�napot t�lt�tt Hawaii-on, mielõtt visszat�rt Naha-ra. 1934-ben dics�retet kapott az Oktat�si Miniszt�riumt�l a testnevel�si kult�ra ter�let�n v�gzett kiemelkedõ szolg�latai�rt.
Miyagi sensei 1936-ban t�rt vissza K�n�ba, ekkor Shanghai-ba, k�nai harci mûv�szetek tov�bbi tanul�sa c�lj�b�l a Seibu Testnevel�si Kult�ra Sz�vets�gn�l (Seibu Physical Culture Association). K�t h�napot t�lt�tt K�n�ban. 1937 m�jus�ban Miyagi sensei egy kata bemutat�t tartott a Butoku-kai Sz�vets�g (Butoku-kai Association) torn�j�n �s ebbõl az alkalomb�l a Sz�vets�g dics�retben r�szes�tette e ter�leten v�gzett tanulm�nyai�rt. Miyagi sensei eg�sz �let�t a Goju Ryu Karate-do elõmozd�t�s�nak �s a karate fejleszt�s�nek - melyet a gyakorlatok tudom�nyos m�dszereinek kidolgoz�s�val �rt el - szentelte. 1940-ben Miyagi sensei megalkotta saj�t kat�it, a “Gekisai Dai’ichi”-t �s a “Gekisai Dai’ni”-t, hogy n�pszerûs�tse a karat�t �s fejlessze a fiatal emberek testnevel�s�t. Miyagi sensei megalkotott egy m�sik kat�t is, a “Tensho-t”, mely a mûv�szet l�gys�g�t hangs�lyozza, a Sanchin kata kem�nys�g�nek ellent�tek�nt. A “Goju-Ryu” elnevez�s, melynek jelent�se "A Kem�nys�g �s a L�gys�g Iskol�ja", egy nagyon tal�l� n�v. K�r�lbel�l ez volt az idõ, mikorra a Goju Ryu Karate-do teljesen l�trej�tt �s megkezdõd�tt a fejleszt�se �s terjeszt�se vil�gszerte.
Miyagi sensei val�ban a Goju Ryu Karate-do megalap�t�ja volt.
Miyagi sensei nagyon b�szke volt a karate okinawai mûv�szet�re. A kezdetektõl fogva felismerte, hogy a karate �rt�kes kultur�lis kincse Okinawa-nak. Eg�sz �let�t az okinawai karate tanul�s�nak, fejleszt�s�nek �s tov�bbad�s�nak szentelte az elj�vendõ nemzed�kek kedv��rt.
Az 1940-es �vek tragikusak voltak a karate t�rt�net�ben. A m�sodik vil�gh�bor� 1941-ben robbant ki. 1944-ben, a h�bor� v�gnapjai k�zben, Miyagi sensei-nek �s tan�tv�nyainak el kellett viselni az Okinawa-�rt foly� harc puszt�t�s�t �s az ezt k�vetõ szeg�nys�g idõszak�t. Miyagi sensei elvesztette harmad sz�l�tt fi�t, Jun-t, �s rangidõs tan�tv�ny�t, Shinzato Jin'an sensei-t a harcokban. Ez nem volt megfelelõ idõ a karate edz�sre. Miyagi sensei abbahagyta a karate tan�t�s�t ezen idõszak alatt.
1946-ban, a h�bor� befejez�s�t k�vetõ �vben, Miyagi sensei a Testnevel�s Okinawai Polg�ri Sz�vets�g�nek (Okinawan Civil Association of Physical Education) igazgat�ja lett �s elkezdte tan�tani a karat�t az Okinawai Rendõr Akad�mi�n (Police Academy of Okinawa). Ugyanebben az �vben Miyagi sensei elkezdte tan�tani a karat�t Tsuboya-cho-beli otthon�nak h�ts� udvar�n, ahol negyed sz�l�tt fia ma is �l. Miyagi An'ichi sensei, Miyazato Eiko sensei, Miyazato Ei'ichi sensei, Iba Koshin sensei �s Aragaki Shu'ichi sensei voltak t�bbek k�z�tt Miyagi sensei tan�tv�nyai. A h�bor� ut�n az okinawai karate gyorsan elterjedt Jap�nban. Miyagi sensei egy r�vid ideig Kansai-banStan�tott karat�t (Jap�n nyugati ter�lete).
Miyagi Chojun sensei karate tud�sa b�mulatos volt, szinte emberfeletti. Harc k�zben mozdulatai rendk�v�l gyorsak �s �t�sei hihetetlen�l erõsek voltak. De ugyanakkor prec�z �sszpontos�t�s mutatkozott meg e mozdulatok sebess�g�ben �s erej�ben. V�d�sei, f�ldre d�ntõ technik�i (pulling down techniques) �s sabaki-ja (t�rzs mozdulat) szint�n t�k�letesek voltak. Kata elõad�sm�dj�t szavakkal nem lehetett le�rni. Miyagi sensei kat�ja rendk�v�l mûv�szi volt. Az emberek a k�vetkezõket mondt�k Miyagi sensei mûv�szet�rõl: "nem lesz senki a j�võben, aki hasonl� puszt�t� erõt fog birtokolni, mint Miyagi sensei".
Okinawa-ban az emberek Miyagi sensei-t okinawai nyelven �gy h�vt�k, hogy "Bushi Magusuku", mely jelent�se "�riember harcos Miyagi". Am�g �letben volt, mindenki ismerte Okinawa-ban. R�ad�sul vil�gszerte �gy ismert�k, mint egyik�t a legkiv�l�bb karate szak�rtõknek. Mint a karate gyakorl�ja, elhat�roztam, hogy legjobb k�pess�geim szerint megõrz�m �s �tadom Miyagi sensei kiv�l� eredm�nyeit �s tan�t�sait a k�vetkezõ gener�ci�nak. �gy �rzem, Miyagi sensei mindig vel�nk van l�lekben, figyel r�nk �s ir�ny�t benn�nket, am�g gyakorlunk.

A GOJU-RYU ELNEVEZ�S

Miyagi Chojun sensei rangidõs tan�tv�nya, Shinzato Jin-an sensei tartott egy bemutat�t az �ssz Jap�n Harci Mûv�szetek Torn�n (All Japan Martial Arts Tournament), melyet Hirohito koron�z�si szertart�s�nak meg�nnepl�s�re rendeztek. A bemutat� ut�n Shinzato sensei-t megk�rdezte egy kobudo (tradicion�lis harci mûv�szet) mester, hogy melyik karate iskol�hoz tartozik. Shinzato sensei nem tudott v�laszolni erre a k�rd�sre, mivel ebben az idõben nem volt sz�ks�ges nevet adni az egyes karate sti1usoknak. Mikor Shinzato sensei visszat�rt Okinawa-ba, elmondta Miyagi sensei-nek a tal�lkoz�st. Miyagi sensei egy r�vid ideig gondolkodott a probl�m�n. V�g�l eld�nt�tte, hogy sz�ks�ges nevet adni harci mûv�szeti st�lus�nak azzal a c�llal, hogy elõmozd�tsa �s terjessze mûv�szet�t, valamint a m�s jap�n harcmûv�szeti iskol�kkal val� egy�ttmûk�d�s �rdek�ben.
Miyagi Chojun sensei mûv�szet�t “Goju Ryu”-nak nevezte el, mely jelent�se “Kem�ny �s L�gy” a tradicion�lis k�nai Kung-Fu tanai nyom�n. Miyagi sensei volt az elsõ mester a k�l�nb�zõ iskol�k k�z�tt, aki elnevezte mûv�szet�t. Hab�r Miyagi sensei "Goju Ryu"-nak nevezte mûv�szet�t, ritk�n haszn�lta a nevet �s ritk�n tett ki "Goju Ryu" felirat� t�bl�t a dojo-ban. 1933-ban Miyagi sensei mûv�szet�t hivatalosan bejegyezt�k, mint "Goju Ryu" a Butoku-kai-n�l, a Jap�n Harci Mûv�szetek Sz�vets�g�n�l (Japanese Martial Arts Association).

Forr�s: Magyarorsz�gi Goju-Ryu Karate-Do Sz�vets�g